A berobbanók válogatottja

Stekelenburg a kapuban, Vittek a csatársorban - összeállítás a vébé felfedezettjeiről.

Sajnos immár két napja véget ért a 19. labdarúgó világbajnokság, amely remek meccsekkel és feledhetetlen percekkel ajándékozta meg a futballszurkolókat világszerte. A torna után a különböző sajtóorgánumok előszeretettel állítják össze a seregszemle legjobb csapatát, esetleg a legjobb fiatalokból összerakott gárdát, meg hasonlókat. E sorok szerzője arra vállalkozott, hogy egy csapatba szedje össze azon futballistákat, akik a legnagyobbat „dobbantottak", tehát leginkább berobbantak a köztudatba. Mint a vébé előtt összerakott hiányzók válogatottja, így ez is „természetesen" szubjektív, de legalább lehet róla vitatkozni.

Elöljáróban még annyit, hogy a teljes német válogatottat több szempontból sem sorolhatjuk itt fel. Már csak azért sem, mert például a zseniális Mesut Özil már évek óta a Werder Bremen erőssége és 31 európai kupameccsel a háta mögött „élvárható" volt tőle a jó teljesítmény, mint ahogy például Thomas Müllertől is, akinek komoly szerepe volt abban, hogy a Bayern München hazai porondon mindent besöpört és a Bajnokok Ligája döntőjébe is eljutott. Így ők ki is maradtak a csapatból.

Nem úgy Maarten Stekelenburg: a 28 esztendős kapus ugyan lassan már 200 meccsen védte az Ajax kapuját, de Edwin van der Saar visszavonulása óta másról sem lehetett hallani, mint hogy Hollandia egyik gyenge pontja a kapus. Erre az immár 34 válogatottságig eljutó Stekelenburg végig nagyszerűen teljesített, bravúrok sorát mutatta be, ha arra volt szükség, komoly szerepe volt abban, hogy az oranje a döntőig jutott.

Stekelenburg végig remekül védett

A jobbhátvéd pozícióban Stekelenburg honfi-és klubtársa, a mindössze 22 esztendős Gregory van der Wiel kap helyet, aki mind védekezésben, mind támadásban kiemelkedőt nyújtott, sem taktikailag, sem technikai nem bizonyult éretlennek a feladathoz, pedig még csak 15 válogatottságnál tart.

A védelem közepén az algériai Rafik Halis komoly szerepet vállalt abban, hogy csapata mindössze két góllal (egy óriási potyával és egy utolsó pillanatban bekapott találattal) zárt a tornát, miközben Anglia támadósorát is lenullázták. A 24 éves, rendkívül határozott és kemény védő a portugál Nacional játékosa, de állítólag a Stuttgart máris bejelentkezett érte. Párja a védelem tengelyében az uruguayi Diego Roberto Godin Leal (fotó) lehetne, aki, bár jegyzett csapatban, a spanyol Villarrealban már két éve kiemelkedően teljesít, a vébé alatt robbant be igazán a köztudatba és talán nagycsapatok noteszébe is.

A bal oldali védő pozícióját betöltő futballista minden szempontból kakukktojás: elsősorban azért, mert Winston Reid inkább a jobb oldalon érzi otthon magát, másrészt pedig azért, mert az új-zélandi futballista játéktudásban is kicsit kilóg a sorból. Ám a 21 esztendős bekk szerezte Új-Zéland első vébé-gólját, ezzel pedig első pontját is és abban is komoly szerepet játszott, hogy a kivik lettek az egyedüli csapat, amely veretlenül zárta a tornát. A dán Midtjylland korábbi dán utánpótlás-válogatottja ugyanakkor a torna után méltán reménykedhet egy erősebb csapat érdeklődésében.

Godin kemény, pontos, megbízható volt

A védekező középpályás posztján játszó Sami Khedira az egész torna egyik legnagyobb felfedezettje volt, pedig a Stuttgart saját nevelésű középpályása összesen 153 tétmeccsen szolgálta már remekül nevelőegyesületét, csak Ballackot nem tudta kiszorítani a Nationalelfből, ezért mindössze 12 válogatottságig jutott. Társa az uruguayi Diego Fernando Perez Aguardo lehetne, aki kőkemény munkával nagyban hozzájárult csapata remekléséhez. A Monaco 30 esztendős „ütközője" pontosan 50-szer lépett pályára eddig a celestében, igazi hírnévre azonban ezúttal tehet szert.

A támadó szekció jobb oldalán nagy volt a dilemma a chilei Alex Sanchez és a szlovák Valdimir Weiss között. Végül azért esett utóbbira a választás, mivel a húsz esztendős tehetség eddig mindössze 14 felnőtt bajnokin lépett pályára, leginkább a Bolton színeiben (egy alkalommal a Manchester Cityben is szerepet kapott), tehát „mélyebbről jött", mint chilei „riválisa", aki immár két éve alapember az olasz Udinesében. Középen a japán Kejszuke Honda helye megkérdőjelezhetetlen: a 24 éves középpályás, aki egy évet teljesített a holland (Venlo) és felet az orosz (CSZKA Moszkva) élvonalban, a torna talán legnagyobb felfedezettje: lendületével, remek cseleivel, pazar passzaival és káprázatos szabadrúgásaival a világbajnokság üde színfoltja volt, állítólag sorba is áll érte a Milan, a Chelsea, a Manchester City és a Valencia. A bal oldalon szintén nehéz volt a választás Dede Ayew és Siphiwe Tshabalala között: bár a ghánai fiatalabb és kétségtelenül tehetségesebb is, utóbbi mellett három komoly érv szól. Egyrészt, odahaza, a Kaizer Chies-ben játszik, Európában tehát teljesen ismeretlen volt a neve, ellentétben az Olympique Marseille játékosával. Másrészt, ő gólt szerzett, nem utolsó sorban pedig, Dél-Afrika nem maradhatott képviselő nélkül csapatunkban.

Tshabalala a neve mellett játékával  is feltűnést keltett

A csatársorban nehéz volt a döntés, éppen ezért talán meglepő a választás. A torna során a legtöbb csapat egyfajta 4-2-3-1-es (ezt választottuk mi is) vagy 4-3-3-as felállást preferálta, így a középcsatároknak nagyon nehéz dolga volt. Olyan sztárok sültek fel teljesen, mint Rooney, Fernando Torres, Anelka vagy Gilardino. Forlan a társ, Suarez (aki szintén jól játszott, de ez elvárás volt egy olyan futballistától, aki a Hollandiában 126 bajnokin 84 gólnál tart) mögül ontotta a gólokat, Villa balszélsőként, Müller jobbszélsőként volt eredméneys, Klose pedig már egy évtizede meghatározó alakja nemzetközi focinak, így maradt a szlovák Robert Vittek. A 28 esztendős ék olyan csapatokban is megfordult, mint a Nürnberg (134 meccs, 36 gól) vagy a Lille (36 meccs, 7 találat), de nem nevezhető sztárnak. A vébén viszont remekelt: két gólt rúgott az akkor még címvédő olaszoknak, betalált a döntős hollandoknak, négy találkozón pedig összesen négy gólig jutott.

Vittek a Lille-ben kevésbé volt eredményes

Bár a csapatban helyet kaphatott volna még jó pár ígéretes futballista (a mexikói Barrera és dos Santos, a chilei Isla, a dél-koreai Pak Csu-Jong, a ghánai Asamoah Gyan és Annan), e sorok írója ezt a csapatot is pályára merné küldeni bármely európai pontvadászatban.

Amennyiben pedig valaki nem ért ezzel egyet, legyen szíves, küldje el az általa legjobbnak talált, a köztudatba „berobbanók" legjobb csapatát. E célból ajánljuk figyelmébe a hozzászólások lehetőségét.

A berobbanók csapata az impulzus.ro szerint:
Stekelenburg - van der Wiel, Halis, Godin, Reid - Perez, Khedira - Weiss, Honda, Tshabalala - Vittek